Ez történt a Zöldikében_01.07

Sziasztok!

Újra itt vagyok egy lelkes bejegyzéssel a hétfői gyerekfoglalkozásról.
Percre pontos terv készült, hogy minél jobban be tudjuk tartani a foglakozás kis lépcsőfokait, mert akkor jön el a közös ének, a zene és az arra történő szabad mozgás hatása az alkotásra. Ez az alapelv.
Az alábbi menüben részletesebben is olvashatsz a foglalkozás felépítésről.
ZENE-MOZGÁS-ALKOTÁS menü

Ezek a lépések nem merev szabályrendszerek, maximális figyelembe veszem, hogy a gyerekek milyen hangulatba érkeznek meg.
Hétfőn három farkaséhes gyerkőc robbant be a Zöldike Klub ajtaján. A nagyi mentette meg a helyzetet a kekszes dobozzal, így nem a szokásos dalunkkal nyitottunk, hanem egy kis nasival.

A köszöntő dal sem maradt el: 'Zöldikében éneklünk, mindenkit köszöntünk.' Majd mindenkinek énekeljük a nevét, vicces szövegeket szövünk a dallamba. Ma volt az első alkalom, hogy mindenki extra hangosan együtt kezdte énekelni a dalt és már az is ment, hogy kicsit beszélgessünk énekelve. Ez eddig nem volt!

Elég fáradtnak tűnt a csapat így próbáltam őket megmozgatni, légzőgyakorlattal és a múlt alkalommal tanult "Tekereg a szél, csavarog a szél, didereg a kóró mit üzen a tél." (Weöres S- Kodály) Voltunk szellő, szél és haragos orkán vagyis pontosabban ez volt a nagy tervem a mozgásra, de nem tudtam 'haragos orkán' hangulatot előidézni. Inkább elhalkult szellők dőltek jobbra, balra a szőnyegen.

Gyertek, mesélek egy történetet Napocskáról a sárkányról. -mondtam
Ez egy előre kitalált kis történet volt, ami előkészítette a zenehallgatást és az alkotáshoz is témaötletet adott.

Így hangzott:

Képzeljétek Napocska a kis sárkány a hideg téli időben, figyelte a gyönyörű kék eget és éppen az egyik rosszcsont fejecskéje azon gondolkodott, hogy már ő is énekelni, meg rajzolni, meg táncolni szeretne. Már nem csak azért, mert a többiek akarják, hanem azért is, mert rájött, hogy ez milyen jó. Sőt még azt is kitalálta, hogy amikor megbeszélik, hogy rajzolni fognak, akkor ő is oda fog figyelni és megnézi, hogy milyen alkotás születik.

Mi is megnézzük majd egymás rajzát a foglakozás végén? Én nagyon kíváncsi vagyok mit fogtok alkotni.

Ahogy üldögélt és gondolkodott Napocska a másik csibész fej egy hatalmas jégcsapot látott meg a barlang bejáratának a tetején. Sőt nem is egy jégcsap volt, hanem több picike is.

Ó és ahogy rájuk sütött a nap, olyan szépek voltak, csillogtak, áttetszőek voltak, de néha mintha mintásak lennének. De csodálatos, mondta az összes fej egyszerre. 

A mese megint egy kis segítség egy következő lépés bevezetéséhez. Szeretném, ha a foglakozás végén lenne időnk meghallgatni egymást, ki mit rajzolt, volt-e valamilyen története, mire gondolt. Ez egyelőre nehezen megy, mert az 1 órás foglakozás elég hosszú. De szükség is van időre, mert az alkotásnál nagyon el tudnak merülni a gyerekek. 

ZENE: Carl Orff Gassenhauer (megvágva)

HALLGASD MEG ITT a teljes művet

Miért ez lett? Erről egy következő bejegyzésben mesélek. 

Jöjjön az ALKOTÁS és beszéljenek a képek. 

Ecsetiront használtunk, amit egy kicsit tudatosabban elő kell készítenem legközelebb, mert a gyerekek ismerték az eszközt, de úgy használták, mint a ceruzát vagy a sima filcet. Ez az eszköz pedig egy ecset és egy filc keveréke. Talán ez is majd megér egy külön bejegyzést. 

Szóval, a téma lágy xilofon az elején, nekem a a jégcsapok olvadását juttatták eszembe, majd jött egy intenzívebb DOBos rész. DOB nélkül nem is mernék elmenni a foglakozásra. Zenehallgatás előtt ez ki is lett nyilvánítva: "mi csak dobot hallgatunk, afrikai dobot." Hiába, kialakult az ízlés. Öröm volt, ahogy meghallották a dobot mindhárman felpattantak és ugrálni kezdtek. Nagyon jó volt látni, hogy teljesen felszabadultan merik megélni a zenét. 

Utána készültek csoda jégcsapok és egy nyílhegy is, mert a jégcsapokat tévesen gondolom háromszög formának, mert a jégcsap nem is úgy néz ki. :)

Várom a kis érdeklődőket legközelebb is! Hétfőn 16:15-től a Zöldike Klubban.