Az előző bejegyzést - ami a foglalkozások leírásáról szól - a MEGÉRKEZÜNK szóval fejeztem be, így többesszámban. De nagyon fontos, hogy TE hogyan érkezel meg, milyen hangulatban vagy.
Ez az eleme a foglalkozásnak milliónyi lehetőséget rejt magában. Ezért elmesélek egyet ezekből.
Ismeritek az a szennai lipisen-laposon című dalt? A szövege a következő: a szennai lipisen, laposon; leesett a szalagos kalapom; arra kérlek Bözsikém angyalom, galambom; vegyed fel a szalagos kalapom.
Az én kedvenc 3 éves unokahúgomnak elénekeltem a dalt, természetesen Bözsikémből Annuskám lett, a szalagos kalapból pedig, rózsaszín kalap, majd piros, krokodilos, sárga, boszorkányos és újra szalagos. Mire leértünk a dédihez - aki szintén ismerte a dalt és boldog volt a közös énekléstől- Annának már nagyon sok kalapja volt. A dédi is kapott egyet belőlük. Mondanom sem kell, ha véletlenül Bözsikémet énekeltem, azonnal ki voltam javítva, hogy ott Annuskát kell.
Az Annával történt "kis Kokas" foglalkozást megelőzte egy "nagy Kokas" foglalkozás felnőttekkel. A felnőtteknek is van ám színes-díszes kalapja és sötét fekete kalapja is. Itt mindenki megmutathatja, hogy aznap milyet visel.
Legyen színes-díszes kalapos napotok!
Szeretettel
Hankusz Anikó
(Hanlinne)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése